Birthday Princess
Amikor lementem az Orfeusz lépcsőjén, Dávid visszafordított, mert csak úgy érkezhettem meg a szülinapomra, hogy a fejemen volt a hatalmas, ezüst színű műanyag tiarám. Engem is váratlanul ért, milyen jól esett. Mikor leértem a többiekhez, csak szélesen elvigyorintva annyit tudtam mondani: "Birthday Princess lettem!" És 27 éves. Meglepett, mennyivel vagányabbnak, önállóbnak, tökösebbnek éreztem a 26-nál. A 26 olyan kis pudingos volt, olyan esetlen, olyan rémült. De a 27 az vagány, az még csak most jött meg a buliba. Szerettem az ezüst, királylányos szoknyám, a pub félhomályát, a barátaim nyüzsgését, hogy szinte mindenki ott volt, aki számít, a vörös rúzsom, a számolatlan tequilát, a magas sarkú bokacsizmám. Eddigi megfigyeléseim szerint ilyen idősen már illik egy nőnek minimum agyvérzést kapni, ha eszébe jut a kora, ráncokat, ősz hajszálakat vadászni, és minden nála akár csak egy nappal korábban születettre fejet csóválni, taknyosként lekezelni, és oly...