Amikor a húsvét fontosabb, mint a karácsony
A workshopjaim lényege szinte soha, de legalábbis a legritkább esetben az, hogy ünnep-specifikus lakásdekort alkossunk a lányokkal. Nyilván készül az is, nyilván nagy munka folyik, nagy készülődés előzi meg, mégis jobb együtt, mint otthon egyedül bíbelődni vele, és sokkal több dolog áll rendelkezésre is. Mégis érzem, ahogy várják, ahogy a várakozásban mindig van egy kis elvágyódás. Itt végre minden más lesz, lesz sok étel, süti, bor, nők egymást közt. És hiába, de néha kell, akkor is, ha szinte az egyetlen kapocs én vagyok, ha alig ismerik is egymást, meghallgatják egymás sztoriját, beszélgetnek, lelazulnak. És itt megtehetik. Itt mindent lehet. Közben meg készül a koszorú, a tojás, a dísz, az alkotás felszabadít, megdicsérik egymást, és a végén ők is büszkék arra, hogy a sok szépség az ő kezük alól kerül ki. Van benne valami nagyon konstruktív, pozitív energia, ami boldogabbá tesz mindnyájunkat. Engem izgatottá tesz a szervezésben, őket meg ráveszi arra, hogy benézzenek akkor...