Amikor a húsvét fontosabb, mint a karácsony

A workshopjaim lényege szinte soha, de legalábbis a legritkább esetben az, hogy ünnep-specifikus lakásdekort alkossunk a lányokkal. Nyilván készül az is, nyilván nagy munka folyik, nagy készülődés előzi meg, mégis jobb együtt, mint otthon egyedül bíbelődni vele, és sokkal több dolog áll rendelkezésre is.

Mégis érzem, ahogy várják, ahogy a várakozásban mindig van egy kis elvágyódás. Itt végre minden más lesz, lesz sok étel, süti, bor, nők egymást közt. És hiába, de néha kell, akkor is, ha szinte az egyetlen kapocs én vagyok, ha alig ismerik is egymást, meghallgatják egymás sztoriját, beszélgetnek, lelazulnak. És itt megtehetik. Itt mindent lehet.

Közben meg készül a koszorú, a tojás, a dísz, az alkotás felszabadít, megdicsérik egymást, és a végén ők is büszkék arra, hogy a sok szépség az ő kezük alól kerül ki. Van benne valami nagyon konstruktív, pozitív energia, ami boldogabbá tesz mindnyájunkat. Engem izgatottá tesz a szervezésben, őket meg ráveszi arra, hogy benézzenek akkor is, ha igazából csak az atmoszférára vágynak.

Olyan baromira imádom.

A konyhám úgy néz ki, mint ha egy kiránduló osztályt láttam volna vendégül, csetres hever még a főzősámlimon is. A hűtőmbe még most sem értem, hogy oktrojáltam bele a maradékot, bár hozzáteszem, a szükséges étel és ital mennyiségét már aránylag magabiztosan és jól lövöm be, csak a hűtőm baromi kicsi. A rutin, amivel a munkaterületet alakítom ki könnyű és gyors eltakarítást biztosít, a workshop után fél órával általában már csak a teli mosogató hirdeti a korábban még csevegéstől zengő rendezvényt. Általában a mosogatnivalóra is van megoldásom papír pohár és tányér formájában, de az isten szerelmére, hat nő után csak el bírok mosogatni, szükségtelen az ökológiai lábnyomom növelni.

A menün nem sokat törtem a fejem és de. De ez mindig ilyen: van valami a fejemben, ami az utolsó pillanatig alakítja magát, ha piacra is megyek, hát sokszor annak függvényében is változik. Balotáról hoztam házi paraszt sonkát és a saját tojásainkat, lényegében el is dőlt, hogy a klasszikus húsvéti menü, főtt sonka lesz kaszinótojással. A Nők lapja konyhája áprilisi számától megtáltosodva kolbászosat akartam csinálni, de Bogi finoman jelezte, ami nekem teljesen kiment a fejemből, t.i. hogy Szonja menet közben vegetáriánus lett, ő meg mint ilyenkor mindig, böjtöl, szóval a tojás maradt kolbásztalanul, illetve készült hozzá elmaradhatatlanul francia saláta és végül a sonkához összedobtam a klasszikus saját mézes-mustáros dresszingemmel egy salátát is. Desszertnek mini tortákat akartam szamócával és vaníliás krémmel, mondván, az a legkönnyebb, felvagdosni és kiszaggatni egy sima piskóta lapot, de úgy a fejembe szállt, hogy sütök és úgy elöntötte az agyam a vanília kivonat, hogy tejszínes-epres (istenem, hogy gyűlölöm ezt a szót, az eper a fán terem, a földön az szamóca... ááá, mindegy), tortát sütöttem vaníliás-rózsavizes piskótalapok közé töltve. Mindehhez persze fehér és rozé bor dukált.

Ment Az öt legenda, Kata szorgosan és fáradhatatlanul nyuszi-girlandot gyártott bolyhos fonal farkincával, aztán tojásgyertyákat öntött Szonjával, aki komplett gyertyaöntő műhelyet a hátizsákjába zsúfolva érkezett, én hobbi betont  adagoltam tojáshéjba és nyuszi alakú sütiszaggatóba (ami mára megszilárdult, kifordult a formából sérülés nélkül és most barack színű organza masnival dobja fel az asztalom). Fruzsi rossz passzára gyógyír volt a torta és egy órával tovább maradt, mint a férjének ígérte, Bogi rutinosan és kérés nélkül sürgött-forgott mellettem főzés közben, majd miután engem ismerve reggeli nélkül érkezett, jól lakott kaszinótojással. És még Zsani is befutott, aki első workshopozóként tüneményesen örülte körbe a rendezvényt.

Nem tudtam ma reggel levakarni a vigyort a képemről. Egy keddi bölcsességfog műtéten és egy Hyeronimus Bosch festményt megszégyenítő éven vagyok túl, de éreztem, hogy minden jó helyen van, vihar előtti csendbe értem, valami készül, és ettől úgy éreztem, nekem is mondhatta volna Az öt legendában Télapó: nem hittem volna, hogy ezt mondom, de idén a húsvét tényleg fontosabb, mint a karácsony.

Menü Húsvéti Workshopra 6 megfáradt, de izgatott lánynak

Sonka mézes-mustáros salátával

- egy füstölt hátsó csülök (vagy annak megfelelő mennyiségű sonka)

- 1 csomag céklás vagy lila káposztás-lila hagymás salátakeverék (nevezett zöldségeken kívül jégsaláta, tépősaláta, lollo rosso vagy bianco jó, ha van benne)

- 2 ek. mustár

- 1 ek. majonéz

- 1 ek. méz (vagy barna cukor - én most rohadtul elfelejtettem, hogy nincs itthon méz, de ezzel is működött hála istennek)

- 1 ek. almaecet

- 1 ek. szezámmag+1 ek. díszíteni

A sonkát ha szükséges, előtte egy éjszakára beáztatjuk, majd másnap készre főzzük. Nem sokkal azelőtt, hogy a sonka elkészülne (a kés már egészen könnyen a húsba szalad) a salátakeveréket egy tálaló tálba halmozzuk. A mustárt, majonézt, mézet/cukrot, almaecetet egy külön tálkában összekeverjük. Egy száraz serpenyőben megpirítjuk a szezámmagot (de ha semmi ingerenciánk rá, ki is maradhat ez a lépés, én szeretem, mert különleges ízt ad neki, de enélkül is finom), majd egy evőkanállal a dresszingbe keverünk belőle. Összeforgatjuk a salátát a dresszinggel és a tál egyik felébe tornyozzuk, majd a tetejét megszórjuk a maradék szezámmaggal. A készre főtt sonkát mellé tálaljuk.

Kaszinó tojás francia salátával

- 10 tojás keményre főzve

- 1 csomag mexikói saláta keverék (1 kg)

- 4-5 ek. majonéz

- 2-3 ek. mustár

- 1 nagy+2 ek. pohár tejföl

- 1 csemege uborka apróra kockázva

- 1 tk. majoranna

- 1 + 1 tk. szárított petrezselyemlevél (természetesen ha van friss, az jobb, ebből 2 ek. kell)

- só, bors

A mexikói keveréket sós vízben készre főzzük, leszűrjük és egy tálban 3-4 evőkanál majonézzel, 1-2 evőkanál mustárral és egy nagy pohár tejföllel kikeverjük. Ez természetesen ízlés szerint variálható, tehető bele só, bors, cukor, több-kevesebb majonéz és/vagy mustár, ki hogy szereti, én személy szerint több majonézzel és mustárral, minden más nélkül, inkább savanykásabban szeretem. Érdemes szem előtt tartani azonban, hogy kicsit fűszeresebb töltelékű kaszinótojás kerül mellé, tehát az ízét érdemes lágyabbra venni, mint ha klasszikusan sültes tál mellé kínálnánk. 

A keményre főzött tojásokat a klasszikus módon felezzük, a sárgáját külön tálba vájjuk, a fehérje csónakokat elrendezzük a francia saláta tetején. A sárgáját 2 evőkanál tejföllel, 1 ek. majonézzel és 1 ek. mustárral, a majorannával, 1 tk. szárított petrezselyemmel, némi sóval és borssal simára keverjük (ha a sárgája nem engedelmeskedik, ahogy ezúttal velem is makacskodott, nyugodtan eresszük rá a botmixert, különben keserves lesz a csillagcsövön a tojásfehérjékbe imádkozni a krémet). Ezt is mindenki ízesítheti, ahogy neki tetszik, kaszinó tojásnál én pl. szeretem, ha kicsit dominál a mustár, pikánssá teszi az eredményt. A kész krémet csillagcsöves habzsákba töltjük és csinos halmokat nyomva a fehérje csónakokba adagoljuk. A kész kaszinótojásokat megszórjuk a felkockázott csemege uborkával és petrezselyemmel.

Rózsavizes-vaníliás torta tejszínes-szamócás krémmel (Zsani, remélem nem bánod, hogy itt osztom meg veled)

Piskóta:

- 6 tojás

- 12 dkg cukor

- 15 dkg liszt

- 1 cs. sütőpor

- 1 cs. vaníliás cukor

- 1 csipet só

- 1 tk. vanília aroma

- 1 tk. rózsavíz

Krém:

- 2 csomag tejszínes puding

- 0,5 liter tej

- 6 ek. cukor

- 30 dkg vaj

+ 0,5 kg szamóca

A fenti mennyiség 20 cm átmérőjű tortára szól - a magassága attól függ, hogy pucér, félpucér vagy hagyományos torta lesz és több krém megy a lapok közé, vagy teljesen bevonjuk a krémmel

A piskóta a hagyományos módon készül:

1.       Felverünk 6 fehérjét

2.       6 sárgáját felverünk 6 evőkanál cukorral és 1 tasak vanillin cukorral, vanília kivonattal 
          és rózsavízzel, amíg halványabb sárga lesz

3.       Beleszitáljuk 15 dkg liszt, 1 zacskó sütőpor és egy csipet só keverékét 

4.       A fehérjét beleforgatjuk a felhabosított sárgájából készült masszába

Készre sütjük, teljesen kihűtjük és 3 lapra vágjuk.

A krémhez a pudingokat a tejjel és a cukorral elkeverjük, elkezdjük melegíteni, ha besűrűsödött, levesszük. Érdemes ezen a ponton leszögezni, hogy mivel a hagyományos pudinghoz képest fele mennyiségű tejjel dolgozunk, a puding nagyon hamar lesz nagyon sűrű, a sima pudingot sem lehet otthagyni, ha el akarjuk kerülni a csomókat/leégést, ezt egyenesen tilos. Kihűtjük a krémet, majd felhabosítjuk a puha vajjal.

A lapokat összetöltjük a krémmel, minden réteg krémre kerüljön egy réteg vékonyra szeletelt szamóca is (én azért szeretem, ha van rajta mit harapni). Beborítjuk a tortát is a megmaradt krémmel aszerint, hogyan gazdálkodtunk vele - ez a torta a szamóca réteg miatt bevonat nélkül is őrült szexi, szóval nyugodtan fantáziálhatunk pucér tortával, aminek már csak a tetejére kerül krém (ekkor három egyenlő részre osztjuk a krémet), de ha a félpucér megoldást választjuk, 3 egyenlő+1 kisebb porcióra kell osztani, míg a teljes bevonathoz 4 részre kell majd. A tetejére díszítésként minden kerülhet, ami tavaszias és könnyű, az én választásom a félpucér bevonat miatt a rusztikus, levelestől félbevágott szamócahalomra esett.

Adjatok hozzá egy pohár finom, kissé savas, gyümölcsös rozét, teret (szó szerint is) a fantáziának és értő füleket.

Nagyon jól működnek együtt.