A jól sikerült rossz spagetti
Azt hittem, ennek a napnak befellegzett. Vannak azok a pillanatok, amikor úgy érzed, nem tudod, mit lehetett volna még abba az adott dologba beletenni - legyen az bármilyen projekt, feladat, riport, házi, vagy étel -, és mégis az jön vissza, hogy ezt bizony elbuktad. Ilyen, vagy olyan okból, de elszúrtad. A legjobbat adtad magadból, és nem volt elég. Rettenetes érzés, mert olyan, mint egy szoros fűző, elfogy tőle a levegőd, alulról apránként szorítja ki belőled a jó érzést, amíg a tetején teljes keserű valójában ki nem buggyan a kudarc, és telibe nem önti az önmagadba vetett hited. Állsz és nem érted, hogy hogyan lehetséges, hogy még erre sem voltál képes. Talán igazuk van. Sosem kellett volna megpróbálnod. És te akarsz feljebb, messzebb jutni? Az is lehet, hogy nem ez való neked. Az elmúlt napokban akkorákat sóhajtok, mint Boreász, de a mai napon háromkor, mikor a monitor sarkára pillantottam, aztán csendesen, apró fejrázással lecsuktam a picike, ezüst színű gép tetejét, má...