The world love pizza

Engem lepett meg a legjobban, mennyire belülről csiklandozó, kellemes érzés volt annyi idő után belemarkolni a puha, langyos, ruganyos pizza tésztába. Összenyomtam és végigszaladt a gerincemen, mint valami gyerekcsíny - főzök! Istenem, és milyen jó, ó, hogy hiányoztál, édes ragacs, kosz, ingujj feltűrés, csodálatos hozzávalók, kezem alatt készre és tökéletesre alakuló kupleráj. És van ember, aki nem szeret főzni. Ó, te jó ég, ezt meg hogy lehet, mit lehet ezen nem szeretni, hát mi lehet örömtelibb, megnyugtatóbb, tökéletesebb ennél, mikor sikerül, a fényes, puha, rugalmas gombóc, mikor látod, hogy egyre egyenletesebb, egyre tökéletesebb, és mikor nem csak összedobod, de rászánod az időt - de milyen időt, a fene egye meg, miről beszélek, egy pillanat alatt bedagasztottam, szinte sajnáltam, mikor véget ért.

Pull it and fold it. Tiszta művészet.

Felpillantottam a tévére - Genarro már elmondta, hogy kell pizza tésztát készíteni, megnéztem, mielőtt nekiálltam és vagy hatvanszor láttam már ezt a videót egyébként is, de elindítottam végig, szóljon, amíg gyúrom - és megállapítottam, hogy mindazon túl, hogy a főzős műsorok is megnyugtatnak, Genarro hatvanegyedszerre is vicces.

Letakartam a kis gombócomat egy tiszta konyharuhával, gondosan, mint a gyereket este, feltekertem a konvektort és mellé csempésztem a drágaságomat. 

Most jön a blublublublu.

A pizzaszósz főzés még eztán jön, meg a zöldségszeletelés - csodálatos gomba, cukkini, puha sajtok, illatos paradicsomszósz, érlelt sonka. Ezzel már megvárom a volt szaktársaim, akik Disney-zni jönnek át, hiszen főzni is együtt szoktunk, most csak a késői kezdés miatt csaltam a dagasztással. Ciccentek egy sört és Uncharted-ozok kicsit addig, de a fejemből nem tudom kiverni a fokhagyma és az oregánó fantasztikus illatát.

És amikor kihúzom majd a pizzát a pirult sajttal a tetején a sütőből, mikor felszeletelem és nyúlik a sajt a szelet után... look at that!